Alapszervezet alakítása
Információ
Minél többen vagyunk, annál többet tudunk tenni! A KASZ tevékenysége abban az esetben teljesedik ki igazán, ha a cégeknél Alapszervezeteket tudunk létrehozni.
Mi az Alapszervezet?
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének munkahelyi és területi szervezeti egysége.
Miért érdemes munkahelyeden Alapszervezetet alakítani?
Mert abban az esetben:
- bértárgyalásokat tudunk kezdeményezni és végezni,
- alku pozícióba kerülünk,
- lehetőségünk lesz munkavédelmi kérdésekben eljárni,
- kollektív jogokat szerezhetünk,
- nem kell személyesen konfrontálódni, mert megvannak az erre kinevezett személyek,
- oktatási, képzési lehetőségek tárulnak fel,
- kedvezmények, szolgáltatások nyílnak meg.
Mi szükséges egy Alapszervezet létrehozásához?
Te és Kollégáid minél többen!
Bővebb tájékoztatásért, az Alapszervezet alakításának menetéről, módjáról és annak működéséről vedd fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségek egyikén:
Telefon: +36 30 445 30 30
Hasznos tudnivalók
Leltárhiány
Felelősség a leltárhiányért
Mt. 182-188 §
A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. Tehát, ha megállapodást kötött a munkáltatóval (leltárfelelősségi megállapodás) akkor független, hogy mennyire volt köze az esetleges leltárhiányhoz, felelnie kell érte.
A munkavállaló felelősségre vonásának feltétele
- ADOTT IDŐSZAKRA vonatkozóan leltárfelelősségi megállapodás megkötése, amelynek írásba foglalása kötelező.
- A megállapodó munkavállaló szabályszerűen vegye át és adja át a leltári készletet.
- A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodásban foglalt időszak legalább felében az adott munkahelyen munkát végezzen.
- A leltárhiány kizárólag a teljes leltárkészletet érintő szabályos leltárfelvétel alkalmával állapítható meg.
A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja. Amennyiben csoportos leltárfelelősségi megállapodás van érvényben (azaz többen felelnek a leltárhiányért) csak annak a munkavállalónak a leltárfelelőssége szűnik meg, aki írásban felmondta azt. Csoportos leltárfelelősség esetében a kártérítés mértéke nem haladhatja meg az érintett munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét.
Munkaidő/pihenőidő szabályai a kereskedelemben
A munka- és pihenőidő
A munka- és pihenőidő
A munkaidő fogalma, szabályozása, munkaidőkeret, szabadnap, pihenőnap
A munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig, mely tartalmazza a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenységet is.
Nem munkaidő – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, és a lakóhelyről munkahelyre és vissza út időtartama. Mt. 86. §
A teljes napi munkaidő nyolc óra. Ez legfeljebb tizenkét órára emelhető a készenléti munkakörben dolgozóknál, illetve, ha a munkavállaló a tulajdonos hozzátartozója. Mt. 92.§
Mt. 93. § A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő keretben is meghatározhatja. A keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidő keret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni, és közzé kell tenni.
Mt. 94. § A munkaidő keret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, amely a megszakítás nélküli, a többműszakos, idényjellegű tevékenység keretében, továbbá a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében.
Kollektív szerződés rendelkezése esetén a munkaidő keret harminchat hónap is lehet.
Mt. 96. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, illetve az a személy, akinek a beosztás jogát a munkáltatói jogkör gyakorlója átengedi. Mt. 96.(2)
Mt. 97. § A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel állapítja meg. Általános munkarend: heti öt nap, hétfőtől péntekig.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A munkaidő beosztását legalább egy hétre, legalább százhatvannyolc órával korábban írásban kell közölni. Az adott időszakra vonatkozó munkaidő-beosztást a munkáltató különös esetben kilencvenhat órával korábban módosíthatja. Kollektív szerződés rendelkezése fentieknél rövidebb határidőt is alkalmazhat.
Mt. 99. § Munkaidőkeretben a munkanapok beosztása az általános munkarendtől eltérhet, teljes munkaidős munkavállaló esetében négy óránál kevesebb, tizenkét óránál több a munkavégzésre előírt idő nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb negyvennyolc óra.
A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe a munkaidő beosztástól eltérő, heti munkaidejébe a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidejét be kell számítani.
A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.
Mt. 100. § A munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.
A munkaközi szünet Mt. 103. §
A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkavégzés
a) a hat órát meghaladja húsz perc;
b) a kilenc órát meghaladja további huszonöt perc
munkaközi szünetet kell biztosítani, a munkaidő megszakításával.
A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több részletben is kiadni, a részlet(ek) legalább húsz perc tartamú lehet.
Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása legfeljebb hatvan perc munkaközi szünet kiadásáról rendelkezhet.
A munkaközi szünet nem része a napi munkában töltött időnek, de ettől kollektív szerződés a munkavállalók javára eltérhet.
A napi pihenőidő Mt. 104. §
A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
A napi pihenőidő tartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli munkarendben, a többműszakos vagy idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, azonban a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra.
A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább tíz, a fentebb írt foglalkoztatás esetében legalább hét óra.
A heti pihenőnap Mt. 105. §
Kollektív szerződés a 105. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
Hetenként két pihenőnapot kell beosztani. A pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.
Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot kell beosztani.
A pihenőnapok akár összevontan is kiadhatók: pl. egyik héten egy, a másikon kettő, a harmadikon három pihenőnappal.
A pihenőnapnak havonta egyszer vasárnapra kell esnie. (Kivéve a csak szombat-vasárnap foglalkoztatott munkavállaló esetében.)
Hat nap munkavégzés után egy pihenőnap beosztása kötelező, kivéve a többműszakos, megszakítás nélküli, idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében.
Az egyenlőtlen munkaidő beosztással a munkáltató szabadnapot iktathat be, mely független attól, hogy a munkaidőkeretben hol áll a teljesített munkaórák száma.
A szabadnap egy munkával nem töltött, fizetett nap, amelyet a keret végéig használ fel a beosztása során a munkavállaló.
A pihenőnap munkával nem töltött, nem fizetett naptári nap.
A heti pihenőidő Mt. 106. §
A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.
A heti pihenőidőt havonta egy alkalommal vasárnapra kell beosztani, kivéve kizárólag szombat-vasárnap foglalkoztatott munkavállaló esetében.
A rendkívüli munkaidő Mt. 107. §
A rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az ügyelet tartama (és az elszámolási időszak alkalmazása esetén a heti munkaidőt meghaladó időtartam; alkalmazása a kereskedelemben nem jellemző).
A napi munkaidő egyenlőtlen beosztásával a munkaidő lehet akár tizenkét óra tartamú is, az így keletkezett többlet óra nem számít rendkívüli munkavégzésnek. A keretben később négy óránál nem kevesebb napi munkaidő beosztással a többlet óra lecsökkenthető. Amennyiben a munkaidőkeret végére a korábban a napi teljes munkaidőnél, nyolc óránál hosszabb időre beosztott és teljesített munkaórák száma meghaladja a keret összes óráinak számát, az kereten felüli rendkívüli munkavégzésnek minősül.
A havi munkaidő 152, 160, 168, 176, 184 óra lehet.
Mt. 108. § (1)-(2) A munkavállaló részére adott munkaidő beosztástól szükség esetén a munkahelyi vezető eltérhet, azonban a rendkívüli munkavégzést, közkeletű néven túlórát, a munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni.
Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el, továbbá baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
Mt. 109. § Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. (Arányosan kell alkalmazni a törvényt részmunkaidő esetén, vagy ha a munkaviszony év közben kezdődött, illetve határozott idejű munkaviszony esetén.)
A munkavállaló joga, hogy eldöntse mennyi rendkívüli munkát vállal önként; mérlegelve saját képességeit, szabadidejének felhasználását, nem kötelező az év elején a százötven óra rendkívüli munkavégzésre megállapodni!
Ha a munkáltatónál kollektív szerződésben a kétszázötven órán felül van megállapodás rendkívüli munkavégzésre, az összes rendkívüli munkaóra akkor is csak négyszáz lehet.
A munka és pihenőidő nyilvántartása Mt. 134. §
A munkáltató nyilvántartja
a) a rendes és rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság,
d) az önként vállalt rendkívüli munkavégzés, valamint a kollektív szerződésben foglalt rendkívüli munkaidő tartamát.
A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
A nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
A munkáltató nyilvántartja a hozzátartozó által teljesített napi tizenkét órai munkaidőt, a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló munkaidejét, az önként vállalt túlmunka, a kollektív szerződésben foglalt rendkívüli munkavégzésre vonatkozó megállapodásokat.
Ügyeletről, készenlétről
A rendelkezésre állás Mt. 110. §
A munkavállaló a beosztás szerinti munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.
Négy órát meghaladó rendelkezésre állás pl. baleset elemi csapás, súlyos kár megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el, vagy a technológia biztosítása érdekében.
Amennyiben a munkáltató határozza meg a rendelkezésre állás helyét, ügyeletről, ha a munkavállaló határoz a helyről, készenlétről beszélünk.
Mindkét rendelkezésre állás ideje alatt a munkavállaló köteles munkára képes állapotát megőrizni, és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni!
A rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell.
Különös rendelkezések (várandóság, gyermekét egyedül nevelő szülőre vonatkozó szabályok)
Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések Mt. 113. §
A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig, egyenlőtlen munkaidő beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét, éjszakai munka nem rendelhető el.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el (kivéve Mt. 108.§ (2) bekezdés, pl. elemi csapás).
Mt. 114. § A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, rendkívüli munkavégzés nem rendelhető el.
Legfeljebb egyheti munkaidő keretben foglalkoztatható, négy és fél órát meghaladó munkaidő beosztás szerinti munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
A heti pihenőnap és heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be.
Nagyszombatra elrendelhető-e munkavégzés?
A munkaszüneti napokon (állami, egyházi ünnepek) a kereskedelemben dolgozó munkavállalónak nem kell munkát végeznie.
A munkaidő-beosztás fajtái:
a) egyenlő munkaidő-beosztás – általános munkarend
b) egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidő keretben)
Főszabályként a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Mt. 97 § (2)
Ettől a munkáltató munkarendje eltérhet, a szombat és a vasárnap is lehet munkanap, s a hét más napjain is biztosíthatja a pihenőnapokat.
A munkaidő beosztását hét nappal korábban kell elkészíteni, és legalább egy hétre vonatkozóan kell közölni a munkavállalóval. (Kollektív szerződés a hét naptól rövidebb időre is eltérhet, figyelemmel az Mt. mindenkori szabályaira.) A munkaidő beosztását az adott napra a munkáltató négy nappal korábban megváltoztathatja (kollektív szerződés alapján rövidebb idővel korábban is).
A munkaszüneti napok mindig adottak, az év elején lehet tudni, hogy azok a hét mely napjára esnek.
Minthogy a munkavállalónak a munkaszüneti napon az általános szokás szerint nem kell munkát végeznie, ebből következik, hogy azon munkavállalók részére, akik munkaszüneti napon rendes munkaidőben nem foglalkoztathatók, a hét közben (hétfőtől péntekig) eső munkaszüneti napra pihenőnapot nem lehet beosztani.
Néhány éve Nagypéntek is egyházi ünnep, munkaszüneti nap, melyre pihenőnapot nem lehet beosztani, pont úgy, ahogy március 15-ike is munkaszüneti nap. Ugyanakkor az adott hétre a munkavállalónak jár a heti két pihenőnap, melyet munkaidőkeret alkalmazása esetén a keretben más napon is biztosíthat a munkáltató, akár másik héten esedékes pihenőnapokkal összevontan.
A kereskedelemben a szombat nem általános pihenőnap, tehát rendes munkaidő szombatra – Nagyszombatra is – beosztható, bármilyen pótlék fizetése nélkül.
Amennyiben a Nagypéntek utáni szombat a munkavállalónak az előzetes munkaidő beosztása szerint pihenőnapja volt, s ezen a napon munkára rendelik, a munkavégzését a rendkívüli munkavégzés díjazásával kell kifizetni.
A rendes munkabérén felül 50% pótlék jár, és egy másik pihenőnap. Ez utóbbi helyett a pótlék 100%.
A szabadság, kiadásának szabályai
A szabadság Mt. 115. §
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap és pótszabadságból áll.
Mt. 116. § Az alapszabadság húsz munkanap.
Mt. 117. § A munkavállalónak huszonötödik életévétől egy, huszonnyolcadiktól kettő, harmincegyediktől három, harmincharmadiktól négy, harmincötödiktől öt, harminchetediktől hat, harminckilencediktől hét, negyvenegyediktől nyolc, negyvenharmadiktól kilenc, negyvenötödiktől tíz munkanap pótszabadság jár, abban az évben, amikor az életkort betölti.
Mt. 118. § További pótszabadságok
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár, mely fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő,
Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Mt. 119. § (1) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amikor tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
Mt. 120. § A megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, a vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló(k)nak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
Mt. 121. § A munkavállaló részére, ha a munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, kivéve az „apaszabadságot”.
A szabadság kiadása Mt. 122. §
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletbe a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, a munkaviszony első három hónapját kivéve.
A munkavállaló a szabadság igényét, illetve a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját tizenöt nappal korábban közli.
A szabadságot úgy kell kiadni – eltérő megállapodás hiányában – hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
Mt. 123. § A szabadságot esedékessége évében kell kiadni.
A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején, vagy azt követően kezdődött, az esedékességet követő év március 31-éig kell kiadni.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja, vagy a már kiadott szabadságot megszakíthatja.
A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása a lapján – az életkorra vonatkozó pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki.
A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggő kárát a munkáltató köteles megtéríteni. A megszakítás miatt a tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
Mt. 124. § A szabadságot a munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembe vételével kell kiadni.
Mt. 125. § A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az időarányos, ki nem adott szabadságot köteles pénzben megváltani.
A betegszabadság Mt. 126. §
A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség idejére évenként tizenöt munkanap betegszabadságot biztosít.
A betegszabadságot a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
Év közben kezdődött munkaviszony esetén a betegszabadság időarányos része jár.
Üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság idejére betegszabadság nem vehető igénybe, ilyenkor a munkavállaló a társadalombiztosítási ellátásra jogosult.
Mt. 127. § Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.
A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.
A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
A szülési szabadságigénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Mt. 128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpont
Mt. 129. § A 127-128. §-ban meghatározott szabadság megszűnik a gyermek halva születése esetén; ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon; ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették; továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el. Ezen esetek tekintetében a szabadság tartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet.
Mt. 130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.
Mt. 131. § A munkavállalónak hozzátartozója tartós – előre láthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, a kezelőorvosának igazolása alapján, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.
Mt. 132. § A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.
Mt. 133. § A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényét – kivéve a katonai szolgálatra vonatkozót – tizenöt nappal korábban köteles bejelenteni.
Munkavédelem a kereskedelemben
Tájékoztató az ITM Foglalkozás- felügyeleti Irányítási Főosztálya ellenőrzéseiről a kereskedelemben
A feketén foglalkoztatott munkavállalók ágazati megoszlását tekintve a kereskedelmi vállalkozások részesedési aránya 9 % (521 fő) volt, mely 2020. szeptember 30-ig mért adatokhoz képest nőtt, akkor 6 % (422 fő) volt ez az arányszám. Az ágazatban ellenőrzött munkavállalókra vetítve viszont csökkenés tapasztalható, mivel a kereskedelmi ágazatban dolgozók 7,46 %-át foglalkoztatták a feketefoglalkoztatás valamelyik formájában, szemben a tavalyi év 10,09 %-ával. Érdekesség, hogy csak ebben az ágazatban nőtt a tavalyi évhez képest a feketén foglalkoztatott munkavállalók abszolút száma, mégis javuló tendencia figyelhető meg, mivel közel 3000 munkavállalóval többet érintett foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés 2021. első háromnegyed évben, mint 2020-ban.
A Kereskedelemben 2021. szeptember 30-ig 2 829 db ellenőrzés esett erre az ágazatra (25 %). A 3 209 db intézkedés mellett 308 db munkaügyi bírságot szabott ki a hatóság 32 695 500 Ft összegben. Az ágazatban 6 988 munkavállalót vontak ellenőrzés alá, melyből 4 912 főt érintett szabálytalanság. Ebből 521 főnek volt rendezetlen munkaviszonya. Az ágazatból jellemzően a mikro-, kis- és közepes méretű munkáltatókat érinti ellenőrzés, mert tapasztalatok szerint a multinacionális munkáltatók szabálykövetőbb gyakorlatot folytatnak, az ott előforduló hiányosságok többnyire adminisztratív okokra vezethetőek vissza. A kereskedelmi ágazatban jellemző, hogy a kereskedelmi egységek minimális munkavállalói létszámmal, a munkaidő kitolásával igyekeznek a nyitvatartási idő alatt üzemelni, megsértik a munkaidő-beosztására, a munkaidőkeretre, a napi-, heti munkaidőre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Az ágazatnak nincs tipikus szabálytalansága, a főbb jogsértések mindegyikével lehet találkozni. A munkáltatók annak érdekében, hogy leplezzék a munkaidő, pihenőidő szabályainak megsértését, gyakran hiányosan – nem napra készen – vezetik a jelenléti ívet, azokon több napra vonatkozóan nincs bejegyzés. Ezek utólag kerülnek kitöltésre, de az így rögzített időadatok már nem a valós munkavégzést tükrözik, hanem a kötelező havi óraszámnak megfelelő idő adatokat, lehetőleg egyműszakos munkarendben, csak délutános, vagy csak délelőttös felbontásban, szigorúan a nyitvatartási időhöz igazítva, elkerülve így a műszakpótlék fizetési kötelezettséget.
Összegzés • A koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet következményeként a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság működésében is jelentős változások álltak be, ezért az ellenőrzési adatokat ennek figyelembevételével kell értékelni. • A munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzéseket számos körülmény nehezítette (kereskedelmi munkáltatók bezárása, szakügyintézők betegsége). • Az ellenőrzéseket jogszabályváltozás és új módszerek (távellenőrzés, előzetes értesítés) is befolyásolták. • 2021. szeptember 30-ig a munkaügyi / foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 11 182 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 68 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (41 596 fő) 62 %-át érintették. • Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 14,10 %-át tette ki az összes szakmát tekintve (5 863 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya mérséklődött 2021. első háromnegyed évben. • A feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve pozitívabb képet fest, egyedül csak a vagyonvédelemben történt számottevő növekedés.
Dokumentumok
Egyszerűsített beszámolók
Aktualitások
A munka törvénykönyve változásai (2023)
