Munkaszüneti nap, pihenőnap, szabadnap – mi micsoda valójában?

A mindennapi munkavégzésben sokszor keverednek a különböző munkaidőhöz kapcsolódó fogalmak, pedig jogilag nagyon is eltérő jelentéssel bírnak. Különösen igaz ez a kereskedelemben dolgozókra, ahol a beosztások változatosak, a munkarend pedig sok esetben eltér a megszokott hétfőtől péntekig tartó modelltől.

A munkaszüneti nap állami vagy egyházi ünnepnapot jelöl – ilyenkor alapvetően nem kell dolgozni, és a munkavállalót az alapbére illeti meg. A kereskedelemben ritka, hogy ezeken a napokon kötelező lenne a munkavégzés, hiszen nem tartozik a folyamatos működésű ágazatok közé.

A pihenőnap általános munkarendben a hétvége, de a kereskedelemben a hét bármely napja lehet – kivéve az ünnepnapokat. Fontos: ez nem fizetett nap, és gyakran tévesen „szabadnapként” hivatkoznak rá.

A szabadnap ezzel szemben fizetett, munkával nem töltött nap, általában akkor jár, ha a dolgozó a szokásos napi 8 óránál többet teljesített, és a munkáltató ezt szabadidővel kompenzálja.

A napi pihenőidő pedig a két munkanap közötti kötelező regenerálódási idő: legalább 11 óra egybefüggő pihenés. Ha ez nem teljesül, akkor a két egymást követő napi pihenőidő összesen minimum 22 órát kell kitegyen.

Éppen ezért lenne sokak számára előnyös, ha december 24-e hivatalos munkaszüneti nap lenne: nemcsak plusz pihenést adna, hanem egy teljes fizetett napot is, méghozzá úgy, hogy nem csökkentené senki szabadságkeretét.

Röviden:

Munkaszüneti nap: törvényes ünnep
Pihenőnap: a hét bármely napja, amit a munkáltató oszt be
Pihenőidő: kötelező feltöltődés két munkanap között