Húsvét ünnepe a munkaidő-beosztás tükrében
A húsvét, ahogyan az állami és vallási ünnepek többsége, kiemelten fontos időszak a kereskedelemben.
(A munkaszüneti napokra vonatkozó munkajogi szabályokról írtunk már korábban a KASZ honlapján:
Nagyszombatra elrendelhető-e munkavégzés?
Kerested, de nem találtad az ünnepnapot a bérpapírodon? Megmondjuk miért!)
Mai blogbejegyzésünkben a húsvétra vonatkozóan összegeztük a fontosabb munkaidő-beosztásbéli és munkabér kimutatási szabályokat.
A munkaszüneti napokon (állami, egyházi ünnepek) főszabály szerint, a kereskedelemben dolgozó munkavállalónak nem kell munkát végeznie.
A munkaszüneti napok mindig adottak, az év elején lehet tudni, hogy azok a hét mely napjára esnek.
A 2023. évi munkaszüneti napok:
Újév első napja – január 1. (vasárnap)
1948-as szabadságharc és forradalom ünnepe – március 15. (szerda)
Nagypéntek – április 7. (péntek)
Húsvétvasárnap – április 9. (vasárnap)
Húsvéthétfő – április 10. (hétfő)
Munka ünnepe – május 1. (hétfő)
Pünkösdvasárnap – május 28. (vasárnap)
Pünkösdhétfő – május 29. (hétfő)
Államalapítás ünnepe – augusztus 20. (vasárnap)
1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója – október 23. (hétfő)
Mindenszentek napja – november 1. (szerda)
Karácsony első napja – december 25. (hétfő)
Karácsony másnapja – december 26. (kedd)
A munkavállalónak a munkaszüneti napon az általános szokás szerint nem kell munkát végeznie, ebből következik, hogy azon munkavállalók részére, akik munkaszüneti napon rendes munkaidőben nem foglalkoztathatók, a hét közben (hétfőtől péntekig) eső munkaszüneti napra pihenőnapot nem lehet beosztani.
Ugyanakkor az adott hétre a munkavállalónak jár a heti két pihenőnap, melyet munkaidőkeret alkalmazása esetén a keretben más napon is biztosíthat a munkáltató, akár másik héten esedékes pihenőnapokkal összevontan.
A kereskedelemben a szombat nem általános pihenőnap, tehát rendes munkaidő szombatra – Nagyszombatra is – beosztható, bármilyen pótlék megfizetése nélkül.
Amennyiben a Nagypéntek utáni szombat a munkavállalónak az előzetes munkaidő-beosztása szerint pihenőnapja, s ezen a napon munkára rendelik, a munkavégzését a rendkívüli munkavégzés díjazásával kell kifizetni. (A rendes munkabérén felül 50% pótlék jár, és egy másik pihenőnap vagy 100% mértékű pótlék.)
Ezzel egyidejűleg azonban felmerülhet a kérdés, hogy jár-e a munkavállalónak az adott munkaszüneti napokra díjazás, munkabér és azt hol keressük a bérjegyzéken?
Havibéres munkavállalók esetében az alapbér azonos összegű, függetlenül attól, hogy az adott hónapban mennyi a munkanapok száma (19,20,21,22,23 nap).
A munkabér a munkanapokra jár, a pihenőnapokra nem.
A munkaidő beosztását hét nappal korábban kell elkészíteni, és legalább egy hétre vonatkozóan kell közölni a munkavállalóval. (Kollektív szerződés a hét naptól rövidebb időre is eltérhet az Mt. vonatkozó, mindenkori szabályaira figyelemmel.)
Abból, a fentiekben már említett nagyon széleskörű gyakorlatból azonban, hogy a heti két pihenőnap szombat és/vagy vasárnap, ám a naptár szerint e napok egyben munkaszüneti (egyházi ünnep) napok is, beosztható a munkavállaló heti pihenőnapja, s külön díjazás nem illeti meg.
Például a húsvétvasárnap munkaszüneti nap, de a munkáltató ezt a napot pihenőnapnak is beoszthatja. A munkavállaló részére ekkor is a havi alapbérét számfejtik. E napokra pihenőnap beosztása jogszerű.
Az új Mt. (a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.) nem rendelkezik akként, hogy a havi béres munkavállalóknak távolléti díj jár a munkaszüneti nap miatt kiesett időre, így csak az alapbér megfizetését kötelezi a részükre, melyet a havi bér tartalmaz.
Tehát, akkor sem kell feltüntetni a havi béres munkavállaló bérjegyzékén, hogy az ünnep miatt munkával nem töltött időre mekkora napi bér jár, ha az ünnep hétfőtől péntekig tartó nap(ok)ra esik (húsvéthétfő), mert az alapbére változatlan.
(2023. április)
Kovács Andrásné – érdekvédelmi titkár
Melis Beáta – érdekvédelmi asszisztens
