Konferencia a kollektív szerződések szerepéről
GINOP Plusz – 3.2.3.-24 Szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása elnevezésű pályázatunkon belül szerveztük meg a Kollektív Szerződések tárgyalása a szolgáltató szektorban című konferenciánkat.
Rendezvényünk célja az volt, hogy ismertesse és közelebb hozza az uniós irányelvekben található kollektív szerződések előmozdítására tett javaslatokat. Megismertesse az azokban rejlő lehetőségeket, különös tekintettel a szolgáltató szektorra Magyarország tekintetében.
Tájékoztatást nyújtsunk a témában végzett európai uniós kutatásokkal kapcsolatban különös tekintettel a közép-és kelet európai régió országait illetően. Valamint megvitassuk a magyarországi lehetőségeket, fókuszálva a nemzetközi tapasztalatokra. Feltárjuk azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a vállalati szintű tárgyalások megerősítését, valamint lépések lehetnek a több munkáltatóra kiterjedő esetleges ágazati szintű tárgyalások felé.
Rendezvényünkön több multinacionális vállalat érdekképviselője vett részt, köztük olyan vállalatoké is, ahol létezik már Kollektív Szerződés és számos olyan, ahol ezt a lehetőséget még nem használták ki.
Az (EU) 2022/2041 számú irányelv a megfelelő minimálbérek biztosításáról szól az Európai Unióban. Célja a munkavállalók méltányos élet- és munkakörülményeinek javítása, a bérszegénység csökkentése, valamint a szociális egyenlőtlenségek mérséklése. Az irányelv nem vezet be uniós szintű egységes minimálbért, de minimum standardokat határoz meg a nemzeti rendszerek számára.
Két fő pillérre épül:
1. Megfelelő minimálbérek biztosítása
2. A kollektív tárgyalások megerősítése és lefedettségük növelése
Az irányelv kiemelt figyelmet fordít a Kollektív Szerződések szerepére a munkaügyi kapcsolatok területén és a bérek meghatározásában. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a KSZ lefedettsége legalább 80% legyen. Magyarországon a kollektív szerződéses lefedettség alacsony, kb. 20-25% körül mozog, amely jóval elmarad a 80%-os uniós céltól. Ez az irányelv alapján kötelezettséget keletkeztet a kormány számára, viszont nagy lehetőség az érdekképviseleteknek többek között az ágazati szintű szociális párbeszéd erősítésére, de a vállalati munkaügyi kapcsolatok erősítésére, rendezésére is – ahol ez szükséges.
Rendezvényünkön kitekintettünk az európai unió területére különös tekintettel a közép-és kelet európai országokra. dr. Valentina Franca a Ljubljanai Egyetem docense volt segítségünkre és mutatta be az irányelv megalkotásának folyamatát és több kelet-közép-európai ország példáján keresztül a folyamatot, valamint a meglévő gyakorlatokat jó és rossz példákat.
Megismerhettük Szlovénia, Horvátország, Csehország, Románia eddigi, irányelvvel kapcsolatban tett lépéseit, illetve a tervezett és már meglévő változtatásokat a jogrendszerben. Valamint kitekintettünk Írország és Németország gyakorlatára.
A magyarországi helyzetről Prof. dr. Kun Attila egyetemi tanár, jogász tartott előadást. Bemutatásra került Magyarország sajátságos helyzete a munkaerőpiac terén, a közszféra munkajogi szabályozása, a túlzott szervezeti elaprózódottság szervezeti szinten, ami a szakszervezeti struktúrát, kultúrát illeti. A munkáltatói érdektelenség, az ágazati alku kiüresedése is porondra került.
Bemutatásra került a jogászok, szakértők által elkészített „árnyékjelentés”, amely a 2022/2041/EU irányelvben előírtaknak megfelelő akciótervhez tesz le javaslatokat. A szakmai anyag elemzi a jelenlegi helyzetet, bemutatja az irányelv által elvárt szabályozásokat. Javaslatot tesz több témakörben is a lehetséges megoldásokra vállalati, ágazati szinten, illetve a megfelelő jogi környezet megteremtésére is bemutatja a lehetőségeket és javaslatokat.
A felvetéseket aktív eszmecsere, élénk párbeszéd övezte. A jelenlévő tisztségviselők a minden napi életből vett tapasztalataikat a munkájukhoz hiányként megélt szabályozókat hozták fel és igyekeztek meggyőzni előadónkat a felvetett lehetőségek helyességéről, veszélyeiről, de akár ellent is mondtak azokban a kérdésekben, melyekbe a tapasztalataik ezt diktálták nekik. Mindezek ellenére az eszmecsere konstruktív volt, mindkét fél nyitottan állt egymás meglátásai, gondolatai és tapasztalatai előtt, így egy remek többszereplős beszélgetés kerekedett a rendezvény végére, melyről mindenki tapasztalatokkal és ötletekkel gazdagodva távozott.
