„Kiveszem” a nyári szabimat – avagy kié a szabadságtervezés joga?
Bár a nyárból már csak egy hónap van hátra, a szabadságtervezés örök dilemma a kereskedelmi szektorban.
Legújabb blogbejegyzésünkben a szabadságot érintő munkajogi szabályokkal foglalkozunk.
A mindennapi szóhasználatban gyakran találkozunk a „kiveszem a szabadságom” szófordulattal. De vajon valóban meg van-e az a joga a munkavállalónak, hogy saját maga rendelkezzen az éves szabadságával?
A munkaviszony alatt szabadnapnak nevezzük azt a fizetett munkanapot, amely alkalmával nem kell munkát végeznünk. Ezen napok összessége adja ki az éves szabadságot. Főszabály szerint, a szabadságot napokban kell megadni.
Mennyi jár?
Nagy tévhit az, hogy a szabadság mértéke változik abban az esetben, ha valaki részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben dolgozik.
Lehetünk négy vagy nyolc órában dolgozó munkavállalók, a szabadság aránya nem változik.
Az évi alapszabadság 20 nap.
Minden munkavállalónak 20 nap fixen jár. Ennek mértékét az életkor és a gyermekek száma pozitívan befolyásolhatja, ezek a pótszabadnapok.
Életkor szerinti pótszabadság
Az alapszabadság 20 munkanap
25. életévtől +1 munkanap
28. életévtől +2 munkanap
31. életévtől +3 munkanap
33. életévtől +4 munkanap
35. életévtől +5 munkanap
37. életévtől +6 munkanap
39. életévtől +7 munkanap
41. életévtől +8 munkanap
43. életévtől +9 munkanap
45. életévtől +10 munkanap
További pótszabadság jár a gyermeket nevelő munkavállalóknak is.
A gyermek utáni pótszabadság (a gyermek születésétől a 16. életévének betöltéséig vehető igénybe) mindkét szülőnek jár!
1 gyermek esetében +2 munkanap
2 gyermek esetében +4 munkanap
2+ esetében +7 munkanap
Amennyiben a munkavállaló gyermeke fogyatékkal élő, gyermekenként +2 munkanap jár.
Az apának, gyermeke születése esetén legkésőbb a születést követő második hónap végéig
- 1 gyermek születése esetén +5 munkanap
- ikergyermekek születése esetén +7 munkanap jár, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Speciális esetek
A rehabilitációs szakértői szerv által megállapítottan legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállaló pótszabadsága további 5 munkanap.
A fogyatékossági támogatásra jogosult munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap.
Ki rendelkezik a szabadnapok kiadása felett?
Ahogyan a bevezetőben is említettük, a hétköznapi szóhasználatban a munkavállaló „kiveszi a szabadságát”. A munkaviszony jelenlegi szabályai szerint, azonban nem kivesszük azt, hanem a munkáltató – a munkavállaló meghallgatása után – adja ki azt, ugyanis a szabadságtervezés, ahogyan a munkaidő beosztás megtervezése is, munkáltatói jogosultság.
Mindemellett azonban van néhány sarkalatos pont, amelyet a feleknek figyelembe kell vennie a szabadság kiadásakor.
- A munkáltató évi 7 egybefüggő munkanap szabadságot köteles kiadnia a munkavállalónak az általa megjelölt időpontban azzal a feltétellel, hogy erről a munkavállaló 15 nappal korábban egyeztet a munkáltatóval.
- Eltérő megállapodás hiányában a munkáltatónak kötelessége egybefüggően 14 napra felmenteni a munkavállalót. (Ebbe a 14 napba beleszámít a pihenőnap, a szabadnap, a hétfőtől péntekig eső munkaszüneti nap – pl.: március 15. kedd – is.)
- A szabadság kiadásának időpontját a munkáltatóval a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölni.
- A szabadságot, amennyiben nem munkaviszony megszüntetésről beszélünk, nem lehet pénzben megváltani.
Kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató a szabadság időpontját a fentiektől eltérően módosíthatja, megszakíthatja.
Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehet kiadni a szabadságot, akkor a felmerült ok megszűnésétől számított hatvan napon belül újra ki kell adni a szabadságot.
Összegezve a szabadság, ahogyan a munkaidő beosztás tervezése, munkáltatói jogosultság. Azonban a gyakorlatban a felek az időben való tájékoztatás mellett, rugalmasan és érdekeikkel összhangban intézhetik a nyári, pihenésre szánt egy-két hetes szabadság tervezését.
Melis Beáta
Kovács Andrásné