Kerested, de nem találtad az ünnepnapot a bérpapírodon? Megmondjuk miért!
A munkaszüneti nap és a pihenőnap összefüggése, bérelszámolása
Az idei évben (2022) június első hétvégéjére esett pünkösd ünnepe. Ezáltal felmerülhet a kérdés, hogy jár-e a munkavállalónak az adott munkaszüneti napokra díjazás, munkabér?
Hol keressük a pünkösd-vasárnap és hétfő megjelölését a bérjegyzéken? Egyáltalán fel kell-e azt tüntetni?
Blogbejegyzésünk a fenti kérdésekre ad választ, hogy ne vessz el a munka- és pihenőnapok rengetegében.
A munkaszüneti napokon (állami, egyházi ünnepek) a kereskedelemben dolgozó munkavállalónak – néhány kivétel esetén, pl. katasztrófahelyzet, rendeltetése folytán e napon is működő – nem kell munkát végeznie.
Havibéres munkavállalók esetében az alapbér azonos összegű, függetlenül attól, hogy az adott hónapban mennyi a munkanapok száma (19,20,21,22,23).
A munkabér a munkanapokra jár, a pihenőnapokra nem.
Az általános szabály szerint a munkavállalót heti két pihenőnap illeti meg (Mt. 105. §). Az általános munkarend szerint a két pihenőnap a szombat és a vasárnap (pl.: az állami szférában, iskolákban, önkormányzatoknál, egyéb közintézményeknél vagy adminisztratív munkakörökben stb.).
Ettől a munkáltató munkarendje eltérhet, a szombat vagy a vasárnap is lehet munkanap, s a hét más napjain biztosíthatja a pihenőnapokat.
A munkaszüneti napok mindig adottak, az év elején lehet tudni, hogy azok a hét mely napjára esnek.
A munkaidő beosztását hét nappal korábban kell elkészíteni, és legalább egy hétre vonatkozóan kell közölni a munkavállalóval. (Kollektív szerződés a hét naptól rövidebb időre is eltérhet.)
Minthogy a munkavállalónak a munkaszüneti napon az általános szokás szerint nem kell munkát végeznie, ebből következik, hogy azon munkavállalók részére, akik munkaszüneti napon rendes munkaidőben nem foglalkoztathatók, a hét közben (hétfőtől péntekig) eső munkaszüneti napra pihenőnapot nem lehet beosztani.
Abból a fentiekben már említett nagyon széleskörű gyakorlatból azonban, hogy a heti két pihenőnap szombat vagy/és vasárnap, ám a naptár szerint e napok egyben munkaszüneti (egyházi ünnep) napok is, beosztható a munkavállaló heti pihenőnapja, s külön díjazás nem illeti meg.
Például a pünkösdvasárnap munkaszüneti nap, de a munkáltató ezt a napot pihenőnapnak is beoszthatja. A munkavállaló részére ekkor is a havi alapbérét számfejtik.
Ez évben (2022) január 1., április 17., május 1., június 5., augusztus 20., október 23., december 25, karácsony első napja. E napokra pihenőnap beosztása jogszerű.
A régi Mt. szabályai szerint a munkaszüneti napra éppúgy, mint a szabadság napjaira távolléti díj járt a munkavállalónak, amelybe beszámított a műszakpótlék, vasárnapi pótlék, túlóra. Emiatt a szabadsággal vagy ünneppel érintett napokra a napi bére magasabb volt, mint a hónap egyéb napjaira járó bér.
Az új Mt. (2012. évi I. tv.) nem rendelkezik akként, hogy a havi béres munkavállalóknak távolléti díj jár a munkaszüneti nap miatt kiesett időre, így csak az alapbér megfizetését kötelezi a részükre, melyet a havi bér tartalmaz.
Tehát, akkor sem kell feltüntetni a havi béres munkavállaló bérelszámolási lapján, hogy az ünnep miatt munkával nem töltött időre mekkora napi bér jár, ha az ünnep hétfőtől péntekig tartó nap(ok)ra esik (pünkösdhétfő), mert az alapbére változatlan.
(2022 május)
Kovács Andrásné – érdekvédelmi titkár
Melis Beáta – érdekvédelmi asszisztens