Ifjúsági Garancia Program – szakmai konferencia Budapesten
A Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozatának és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének köszönhetően részt vehettem a Budapesten 2024.09.19-én tartott szakmai konferencián, ami a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét vette górcső alá.
Nyitóelőadásában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára bemutatta a 2013 óta futó Ifjúsági Garancia Programot, amely a nem dolgozó, nem tanuló, inaktív fiatalokat, azaz összefoglaló néven a NEET-eket célozza meg. Az államtitkár kiemelte, hogy az önbizalomvesztett fiatalokkal foglalkozni kell, ami a megerősített IG Plusz program célja is, hiszen elmondása szerint a fiataloknak nemcsak munkát, hanem jövőképet is kell adni.
A folytatásban Greinstetter Balázs a GINOP program (a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program egy magyarországi kezdeményezés, amelyet az Európai Unió finanszíroz) vezetője részletesen beszámolt a NEET fiatalok arányának változásáról, illetve felhívta a figyelmet a program folyamatos fejlesztésének fontosságára.
Következőként Manuela Geleng, az Európai Bizottság készségekért és munkaért felelős igazgatója arról beszélt, szerinte fontos azzal foglalkozni, hogyan tudjuk legjobban kihozni a lehetőségeket a fiatalokból. Előadásában kiemelte, hogy kiemelt cél a vállalkozások, startupok megerősítése, illetve kitért az IG Program uniós és magyar eredményeire is.
Rávilágított arra is, hogy a fiatalok vannak legjobban kitéve a munkaerőpiaci nehézségeknek.
Fontos célnak nevezte az inaktív fiatalok elérését, valamint úgy véli, a jövőben központi eleme lesz az uniós politikának az ifjúságpolitika.
Vitaindítójában Sangheon Lee, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet foglalkoztatáspolitikáért felelős igazgatója arról beszélt, hogyan alakult az utóbbi években globálisan a fiatalok munkanélkülisége. Részletesen beszámolt a NEET fiatalok arányának alakulásáról, figyelembe véve az őket ért eseményekre (pl.: COVID), kontinensekre-országokra vonatkoztatva, valamint a nemek megoszlása szerint is.
Összegzésképp pedig felhívta a figyelmet a vizsgált csoportokban fellelhető egyenlőtlenségekre.
Beszédében kiemelte, hogy az utóbbi 15 évben jelenleg a legalacsonyabb a fiatalok munkanélküliségi aránya. Mindezek mellett elmondta, hogy felmérések szerint a fiatalok jelenleg negatív jövőképpel rendelkeznek, ami miatt bizonytalanság jellemzi őket. Emiatt szerinte nagyon fontos, hogy az ifjúságot megcélzó intézkedések proaktívabbak legyenek az oktatás és a foglalkoztatás terén is.
Az oktatás kapcsán a túlképzettség veszélyeire is kitért.
Az első panelbeszélgetésen Nagy Katalin (elnökségi tag, Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya), Zoltán Katalin (nemzetközi szakreferens, Kulturális és Innovációs Minisztérium), Sangheon Lee (foglalkoztatáspolitikáért felelős igazgató, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet), Emiliano Rustichelli (elnök, Foglalkoztatási Bizottság) és Piacsek László (projektiroda vezető, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara) a pályakezdő fiatalok kihívásairól, illetve az ezekre adható lehetséges megoldásokról folytattak eszmecserét. Elmondásuk szerint főként a krízishelyzetek (COVID, háború), a mesterséges intelligencia (AI) megjelenése, a munkaerőpiac gyors változása, valamint a munkaerőpiac részére szükséges kompetenciák hiánya az, ami legjobban hat manapság a fiatalokra.
Megegyeztek abban, hogy a fiatalok munkaerőpiacra történő sikeres integrálásához fontos a szükségletekre való gyors reagálás, a szakpolitikákkal való hangsúlyosabb foglalkozás, illetve a pályaorientációs programok biztosítása.
A következő vitaindítóban Kovács Tibor, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető tanácsadója rávilágított az Ifjúsági Garancia Program három fő céljára:
1. NEET fiatalok elérése
2. Fiatalokhoz igazítani a szolgáltatásokat
3. A különböző csoportokra különbözően reagálni
Beszédében elmondta, fontos az új szolgáltatási módszertanok kifejlesztése, valamint új eszközök beépítése, mint például a tematikus workshopok, vagy egy tudásbázis létrehozása ezzel kapcsolatban.
Kitért a közösségi média és a fiatalok kapcsolatára, a NEET fiatalok ezeken a csatornákon való elérésének fontosságára.
A második panelbeszélgetésen Szabó-Morvai Ágnes (tudományos főmunkatárs, Közgazdaságtudományi Intézet), dr. Tigelmann Éva (főosztályvezető, Baranya Vármegye Kormányhivatala), Ruzsa Alexandra (szolgáltatási szakügyintéző, Békés Vármegye Kormányhivatala), Szemenyei Mariann (szakértő, Oktatási Hivatal) és Kovács Tibor (ügyvezető tanácsadó, Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.) a Z generáció sajátosságairól, speciális igényeikről, illetve a velük való sikeres együttműködésről beszélgettek.
Kiemelték, hogy a Z generáció elérése és foglalkoztatása merőben eltér a korábbi generációktól.
Úgy vélik, fontos a fiatalokkal foglalkozó szakemberek felkészítése is, hogy elkerülhető legyen a kiégés ezeken a területeken. A veszélyeztetett diákok lemorzsolódása ellen az iskolai sikeresség megteremtését vélik jó megoldásnak. A fiatalok foglalkoztatásához kampányokat, együttműködéseket és kreatív megoldásokat kell eszközölni véleményük szerint. Hangsúlyozták a hátránykompenzáció szükségességét, illetve a NEET fiatalok számára a személyre szabott szolgáltatások fontosságát.
Szerintük nem elég bevonni az inaktív fiatalokat a munkaerőpiacra, meg is kell őket tartani, ezért mentorálni kell őket a későbbiekben is, aminek fontos eszköze a prevenció és az oktatás.
A konferencia zárásaként Balogh Szilvia, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért és programokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy különösen fontos, hogy a fiatalok ne érezzék magukat elveszve. A konferencián elhangzottakat három pontba szedve összegezte:
– A fiatalok munkanélkülisége nemcsak gazdasági, hanem demográfiai kérdés is
– Egyre fontosabbá válik a szakpolitikák közötti együttműködés
– Innovációt és új ötleteket kell integrálni a már meglévő programokba
Nagyon hasznosnak találtam a konferencián hallottakat, hiszen manapság ahogy a munkaerőpiacon, úgy a szakszervezeteknél és kiemelt téma a fiatalok elérése és sikeres megszólítása.
Az előadásokból egyértelműen kiderült, hogy szükség van új eszközökre és csatornákra a fiatalokkal való kapcsolatfelvételhez, illetve hogy bizonyos mértékben alkalmazkodnunk kell a részükről felmerülő új igényekhez, hogy a jövőben gördülékenyen tudjunk velük együttműködni.
Sok helyen hallhattuk már, hogy „a fiatalok jelentik a jövőnk zálogát”, ezért valóban aktívan foglalkoznunk kell a velük kapcsolatos kérdésekkel, kreatív és újszerű megoldásokkal felhívni a figyelmüket a szakszervezetek és a szakszervezeti munkában való részvétel fontosságára.
Hálásan köszönöm mind a MASZSZ Ifjúsági Tagozatának és a KASZ-nak, hogy részt vehettem egy ilyen informatív és aktuális témával foglalkozó konferencián.
A beszámolót készítette: Bujdos Klaudia
A videós bejelentkezést a helyszínről ide kattintva nézhetitek meg.