A munkahelyi maszkviselésre vonatkozó szabályokról
2021. július 3. napján a beoltottak száma elérte az ötmillió-ötszázezer főt. A rendelkezések értelmében megszűnt a kötelező maszkviselés és sok helyre nem kell védettségi kártya sem.
A munkahelyi maszkviselést azonban egyik kormányrendelet sem szabályozza. A korona-vírus járvány első, illetve második hullámában hasonlóan tisztázatlan volt ez a kérdés, kiemelten a kereskedelmi dolgozók, és azon szakmák munkavállalói tekintetében, akik nagyobb embertömeggel találkoznak.
2021. július 3. napján a beoltottak száma elérte az ötmillió-ötszázezer főt. A rendelkezések értelmében megszűnt a kötelező maszkviselés és sok helyre nem kell védettségi kártya sem.
A munkahelyi maszkviselést azonban egyik kormányrendelet sem szabályozza. A korona-vírus járvány első, illetve második hullámában hasonlóan tisztázatlan volt ez a kérdés, kiemelten a kereskedelmi dolgozók, és azon szakmák munkavállalói tekintetében, akik nagyobb embertömeggel találkoznak.
Az általános gyakorlat továbbra is az, hogy a munkahelyi maszkhasználat szabályozása a munkáltató hatáskörébe tartozik, hivatkozva a munka törvénykönyvére, miszerint a munkáltatónak kötelessége megteremteni a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés körülményeit.
A munkavédelmi törvény értelmében is, a munkáltatónak kötelessége megtenni minden tőle telhetőt a veszély elhárítása, valamint, az el nem hárítható veszély – jelen esetben a vírus megléte, amit nem tudunk „megszüntetni” – kezelése, megszüntetése érdekében. Ennek következtében a munkáltató az üzletben lévő beoltottak, magas életkorúak, krónikus betegek számának arányához kötheti a maszkviselést. Ahhoz, hogy a maszkviselés indokoltsága megalapozott legyen, a munkáltatónak kötelessége kockázatelemzést végeznie.
A gyakorlatban ez úgy nézhet ki, hogy a munkáltató kiad egy részletes tájékoztatót arról, hogy továbbra is fenntartaná a maszkviselést.
A munkáltató megkérdezheti a munkavállalókat arról, hogy van-e krónikus betegségük, beoltatták-e magukat stb., majd a meglévő szenzitív adatokból kivonatot készíthet, (kockázatelemzés) amellyel alátámasztja, hogy az adott üzletben azért kötelező a maszkviselés, mert a 16 dolgozóból 10 fő hatvan év feletti, krónikus beteg, illetve a dolgozók negyede van csak beoltva és naponta több száz maszk nélküli vásárló látogatja az üzletet.
Összegezve tehát, a munkahelyi maszkviselést a munka törvénykönyve és a munkavédelmi törvény egyes szakaszai szabályozzák. A munkáltató az elvégzett kockázatelemzés alapján dönt a dolgozók maszkviselési szabályairól és annak részleteiről.
Tájékoztatónkban találtok egy gyakori kérdések „rovatot” is, amely segítséget nyújthat a felmerülő kérdések megválaszolásában.
További kérdések esetén keressétek érdekvédelmi csapatunkat:
Kovács Andrásné Krisztina és Dima Beáta
